A kommunikáció társas és kulturális keretei (KommMédia) (2020-21-I hétfő 14:15-17:45)
2020-21-I A kommunikáció társas és kulturális keretei
Bevezető
Hogyan, miért, és milyen mértékben befolyásol minket társas környezetünk? Mennyire határoznak meg minket a helyzetek, szerepek és kultúrák, melyekben megnyilvánulunk? Miért teljesítünk bizonyos esetekben jól ha közönségünk van, míg máskor szinte megbénít társaink jelenléte?
Miért vagyunk vonzóbbak társaságban, mint egyedül? Miért különösen fontos a termékünket értékelő első hitelesnek tűnő online komment? Hogyan árulkodik valaki testbeszéde mondandója igazságáról? Hogyan ismerhetőek fel és kezelhetőek negatív implicit attitűdjeink? Miért nem segít senki, amikor bárki segíthetne? Miért esik nehezünkre meglátni szerelmünk vagy példaképünk sokak számára szembetűnő negatív tulajdonságait? És fordítva: miért olyan nehéz meglátnunk egy számunkra ellenszenves ember pozitív oldalát? A kurzus keretében ezekre és még sok más hasonlóan izgalmas kérdésre keressük a választ.
A tárgy célkitűzése
Betekintést engedni a kommunikáció társas és kulturális kereteibe, vagyis a kommunikációs színterek, módszerek, eszközök és üzenetek társas dimenziójába, különös tekintettel ezek pszichológiai és szociológiai magyarázataira.
Tematika
1. Bevezetés. Az arousal. Társas facilitáció és inhibíció. A konformitás típusai.
2. Az engedelmesség. A tekintély és az intézményes szerepek hatása viselkedésünkre. A bámészkodó-hatás. A kisebbségi vélemény szociális befolyásoló hatása.
3. Személypercepció. Attribúció és attribúciós torzítások. Sémás információfeldolgozás. Implikált személyiségelméletek. A sztereotípia és a sztereotípia-fenyegetés.
4. Attitűd, előítélet és diszkrimináció. Az előfeszítés (priming) és az Implicit Asszociációs Teszt (IAT).
5. Nonverbális kommunikáció. Gesztusok, mimika, kézjelek, proxemika. Nem verbális érzelemkifejezés. Emblémák, kulturális szignálok. Interkulturális kommunikáció.
6. Társas hatások az iskolában és a munkahelyen. Tanulás-elméletek. A Pygmalion-effektus. A tekintély kialakítása és fenntartása. Metakommunikáció. Intergenerációs konfliktusok és kezelésük.
7. Nevelési és vezetési stílusok. A MACH teszt.
8. Az emlékezés: kódolás, tárolás és előhívás. A támogató társas viselkedés. Egészséges társas kapcsolatok.
9. A deviáns társas viselkedés. Agresszió. A bűnügyi profilozás és a kriminálpszichológia kommunikációs aspektusai.
10. Főbb viták és törésvonalak. Online kvíz a teljes kurzus anyagából (2-3 fős csoportok, csoportonként egy okostelefonnal)!
Az aktuális félév menetrendje:
Három zárthelyi dolgozat sikeres megírása. Az érdemjegy megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban a három zárthelyiből legalább kettő elégtelennél jobban sikerüljön ÉS a pótlási időszak végéig mindhárom zárthelyi eredménye (az esetleges pótlás vagy javítás után) elégtelennél jobb legyen. A pótlási héten egy zárthelyi pótolható vagy javítható.
Ponthatárok
90%- jeles
80-89% jó
65-79% közepes
50-64% elégséges
0-49% elégtelen
Zh-k időpontjai:
1. Zh. Október 5.
2. Zh. November 9.
3. Zh. December 7.
Pótlási alkalom: December 14.
Konzultáció: e-mailes egyeztetést (biro.gabor.istvan@filozofia.bme.hu) követően.
Kötelező irodalom:
Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994. 18-19. fejezetek
Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984.
Aronson, E. – Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009.
Breckler, S. J. – Olson, J. M. – Wiggins, E. C. Social Psychology Alive. Belmont: Thomson Higher Education, 2006.
Baumeister, R. F. – Finkel, E. J. Advanced Social Psychology: The State of the Science. Oxford: Oxford University Press, 2010.
Csepeli, Gy. Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, 2001.
_____. Szociálpszichológia mindenkiben, Kossuth kiadó, 2014.
Lengyel, Zs. Szociálpszichológia - szöveggyűjtemény, Osiris Kiadó, 2002.
Smith, E. R. – Mackie, D. (2005): Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
Szokolszky, Á. Kutatómunka a pszichológiában, Osiris Kiadó, 2004.
Ajánlott irodalom:
Heider, F. (1958). The Psychology of Interpersonal Relations. New York: Wiley.
Hodges, J. & Tizard, B. (1989) "Social and family relationships of ex-institutional adolescents," Journal of Child Psychology and Psychiatry, 30, 77-97.
Kelley, H. H. (1967). Attribution theory in social psychology. In D. Levine (ed.), Nebraska Symposium on Motivation (Volume 15, pp. 192-238). Lincoln: University of Nebraska Press.
Jones, E. E., & Davis, K. E. (1965) From acts to dispositions: the attribution proces in social psychology, in L. Berkowitz (ed.), Advances in experimental social psychology (Volume 2, pp. 219-266), New York: Academic Press.
Sherif, M. (1954). Experimental study of positive and negative intergroup attitudes between experimentally produced groups: robbers cave study.
Shih, M., Pittinsky, T. L., & Ambady, N. (1999). Stereotype susceptibility: Identity salience and shifts in quantitative performance. Psychological science, 10(1), 80-83.
Steele, C. M., & Aronson, J. (1995). Stereotype threat and the intellectual test performance of African Americans. Journal of personality and social psychology, 69(5), 797.
