Tudománytörténet (2018-19-II csütörtök 12:15-13:45)

Printer-friendly version

2018-19-II Tudománytörténet PD

Részletes leírás: 

Az óra célja egy átfogó kép kialakítása a tudomány és filozófia alapvető szemléletváltásairól és irányvonalairól, tudomány és filozófia lényegéről és jelentőségéről.

 

1. óra: Bevezetés: mi a tudomány?

Lehet-e definiálni a tudományt? Hol kezdődik a tudomány? Mennyire vagyunk tudományosak?  Egységes-e a tudomány? Mi a baj a mai tudománnyal? A legfontosabb tudományelméletek.

 

2. óra:  A tudomány és a nyugati gondolkodás kezdete: görögök.

Miben más a nyugati gondolkodás, mint a keleti? Mi a különleges a görögökben? Mi a görög filozófia? Mi a tudomány és filozófia viszonya? Tudomány-e az ókori görög filozófia? Az első nagy görög gondolkodók: Thalész, Püthagorasz, Parmenidész, Démokritosz, Prótagorasz.

 

3. óra:  Az első tudományos intézmények: Platón akadémiája és a középkori egyetemek.

Van-e a tudománynak filozófiája? Az első meghatározó filozófiai rendszer: Platón filozófiája, annak máig tartó hatása, illetve annak arisztotelészi kritikája. Idealizmus és materializmus. Ma mennyiben más a tudomány, mint a születésekor vagy éppen a „sötét” középkorban?

 

4. óra: Az arisztotelészi tudomány.

Az arisztotelészi filozófia és tudomány. A megismerés típusai: tudásformák. A logika megszületése. A biológia megszületése. Arisztotelészi kozmológia és csillagászat. A matematika szerepe.

 

5. óra:  Az arisztoteliánus és a mechanikus világkép, azaz Arisztotelész vs. Galilei.

A késő középkori arisztoteliánus világkép és a kialakuló mechanisztikus világkép. Mi volt a baj a középkori tudománnyal? Mi volt az új tudományos szemléletmód eredete, filozófiája? Kopernikusz, Kepler és Galilei.

 

6. óra: ZH és bevezetés a modern tudományba.

 

7. óra: A modern gondolkodás: Newton.

Hit és tudás. Vallás és tudomány. Szubjektív és objektív tudás. A tudományos módszer. A legfontosabb modern filozófiák: empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus. A newtoni és a Descartes-i mechanika.

 

8. óra: Modern biológia: Darwin.

Egy speciális tudomány „természetrajza”. Az újkori biológia kialakulása, evolúcióelmélet; Lamarck és a vitalizmus; Darwin és a természetes kiválasztódás. Miben más a darwini, mint a newtoni tudomány?

 

9. óra: Tudományos szemlélet a csúcson: a „hosszú” 19. század.

Pasteur és az élet eredete, egy esettanulmány. A modern tudományos intézmények. Marx és a közgazdaságtan. Tudomány-e a marxizmus?

 

10. óra: Modern 20. századi fizika: Einstein.

Miben hozott újat a relativitáselmélet? Illetve Niels Bohr és a kvantummechanika? Az új pozitivista tudományos szemléletmód.

 

11. óra: a relativitáselmélet igazolása és a relativista következmények.

Arthur Eddington igazolja a relativitáselméletet. 20. századi kétely a tudományos módszerben. A kuhni kritika és a relativista tudomány”fejlődés”-modell.

 

12. óra: evolúciós szemlélet.

Néhány új szemlélet: Wiener és a kibernetika, Bertalanffy és a rendszerelmélet. A modern mechanikus szemlélet kritikája; darwinizmus-kritika, evolúció és rendszerszemlélet, emergencia fogalma és az élet visszavezethetetlen struktúrája.

 

13. óra 2. ZH és a félév lezárása.

 

 

Követelmények: 

A tárgyat háromféleképpen lehet teljesíteni (mindegyik önmagában elégséges):

 

1. Írásbeli vizsgával a vizsgaidőszakban. Időpontok: május 29, június 5 és június 12.

2. Két ZH megírásával a félév során. Időpontok: március 14 és május 16.

3. Egy beadandó dolgozat megírásával a tárgy tematikájában egy oktatóval előre egyeztetett témában, amelyet a hallgató választ, de az oktató hagy jóvá. A dolgozat (12es betűméret, 1,5ös sorköz, Times New Roman betűtípus) 6-12 oldal terjedelmű kell, hogy legyen. Részletek az oktatóval való egyeztetés során, amely értelemszerűen a jegyszerzési mód feltétele.  

 

A vizsga és a ZH-k (illetve a beadandó dolgozat választásának) alapja a félév során a honlapra folyamatosan felkerülő diasorok. Az órán elhangzottak természetesen nagyban hozzájárulnak a jó jegy megszerzéséhez.

Időtartam: 
2