Áltudomány és tudomány
Miért a tudomány nyújtja a leginkább megbízható tudást? Miben különbözik egymástól az nyugati orvoslás és az alternatív gyógyászat? Mennyire tekinthetjük tudományosnak az asztrológiát és a horoszkópokat? Komolyan lehet-e venni egy olyan kutatási irányzatot, ami hisz a pszi erőben? Tanulhatunk-e valamit a szakértőiség kérdéséről az alternatív történetírást vizsgálva? Kell-e tanítani a biológiaórákon a kreacionizmust? És egyáltalán hol húzhatunk határt tudomány és nem-tudomány, tudomány és áltudomány között?
Egy olyan korban, amikor a tudomány tekintélyét újabb és újabb irányzatok próbálják kikezdeni vagy felhasználni, fontos megtanulni, hogy hogyan alakítsunk ki megalapozott véleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Éppen ezért a kurzus az áltudományok problémáján keresztül igyekszik egy új szemléletet bemutatni, megvizsgálva a megbízható és nem megbízható tudásformák közti különbséget, a tudomány, az oktatás, a társadalom és a média kapcsolatát, valamint a szakértőiség kérdését.
A tantárgy a korábbi Tudomány, tudományellenesség, áltudomány óra anyagának átdolgozására épül.
2018-19-I Áltudomány és tudomány LL
A tantárgy célja, hogy a hallgatók reflektált és tudatos viszonyt alakítsanak ki a tudomány megértését, a tudomány és az áltudományok megkülönböztetését illetőleg. A kurzus a fontosabb elméleti hagyományok ismertetésén túl komoly hangsúlyt helyez a hétköznapi életben gyakran felbukkanó áltudományos diszciplínák (asztrológia, parapszichológia, alternatív őstörténet, kreacionizmus, alternatív gyógyászat) vizsgálatára is. Ezen kívül kiemelten fontos terület a módszertani tudatosság fejlesztése és a hallgatók felkészítése arra, hogy a társadalmat is érintő tudományos kérdésekkel kapcsolatban megalapozott véleményt és hatékony érvelő készségeket alakítsanak ki.
A kurzus részletes tematikája:
1. óra – Bevezetés
Követelmények ismertetése. A szakértőiség kérdése. A ’tudomány’ szó jelentései. A nem-tudomány és áltudomány megkülönböztetése és az áltudományok problémája mindennapjainkban. Beszélgetés.
2. óra – Tudományfilozófia
A tudományfilozófia kísérletei a tudomány elválasztására az áltudománytól. A modern tudomány kialakulása. A logikai pozitivizmus. Popper, Lakatos és Kuhn nézetei. Feyerabend posztmodern kritikája. A demarkáció-probléma legújabb megoldási kísérletei.
3. óra – Tudománytörténet
A tudománytörténet-írás mint az utólagos elválasztás eszköze, a határok időbeli változása. A tudományosság fogalmi változásai.
4. óra – Asztrológia
Az újsághoroszkópok és a „valódi” asztrológia. Horoszkópok és asztrológiai irányzatok. Az asztrológia története és kapcsolata a csillagászattal. Az asztrológia tudományos vizsgálatai. Az asztrológusok legitimációs kísérletei. A szezonális biológia legújabb eredményei.
5. óra – Parapszichológia
Parapszichológia, paratudományok. A parapszichológia-kutatás történeti fejlődése. A tartalmi elválasztás problémája, határmeghúzási stratégiák. A parapszichológia, mint beteljesületlen forradalom.
6. óra – Alternatív őstörténet
Az őstörténet kutatásának diszciplínái. Az alternatív őstörténeti elméletek. Az összehasonlító történeti nyelvészet módszere. Tudományos presztízsviták, makacs összeesküvés-elméletek. A szakértőiség kérdése a bölcsészetben.
7. óra – 1. zárthelyi dolgozat
8. óra – Kreacionizmus
Evolúcióelmélet és kreácionizmus. Az oktatás és a tudomány kapcsolata. Vallási eszmék tudományosnak hangzó köntösben. A nyelvhasználat és az érvelési stílus problémája.
9. óra – Alternatív gyógyászat
Az orvostudomány jelentősége és szembenállása az alternatív gyógyászattal. Az akupunktúra körüli viták. Társadalmi és kulturális autoritás. A nyugati és keleti orvoslás egyesülése. A homeopátia helye az orvostudományban.
10. óra – Határmunkálatok
Viták a tudomány határainál. Határmunkálatok a tudományon belül (pszichológia vs. filozófia, a tudományháború). A határmunkálatok mint mindennapi jelenségek.
11. óra – Tudományszociológia
A tudomány mint társadalmi intézmény. Elméletek a tudomány kialakulásának okairól. A tudomány normarendszere és a rá leselkedő veszélyek. A tudomány társadalmi támogatottsága. Szcientometria. A tudomány jövője.
12. óra – Tudomány és nyilvánosság
A tudás forrásai. A tudományon belüli kommunikáció jellege. Kész és készülő tudomány. A tudomány társadalmi megértése. Az oktatás és a média szerepe. Hatékony és nem hatékony érvelések a tudomány mellett és az áltudományok ellen.
13. óra – 2. zárthelyi dolgozat
Ajánlott irodalom:
Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor: A tudomány határai. Budapest: Typotex, 2008.
A félév menetrendje:
A tárgy teljesítéséhez mindkét negyedéves zh legalább elégséges megírása szükséges (30 pontból 12 pont elérése). Ebből legalább az egyiknek a szorgalmi időszakban teljesülnie kell, ugyanis a pótlási héten legfeljebb az egyik zh megírását lehet pótolni, illetve javítani.
A zh-kon a következőkre kell számítani:
-
egy 10 kérdéses nyitott teszt, amelyekre 1-2 szavas rövid válaszokat kell adni (helyes válaszonként 1 pont),
-
5 fogalomdefiníció (helyes válaszonként 2 pont), valamint
-
egy kifejtős feladat (10 pont), amelynél a hallgatónak egy adott állításra kell a tanultak alapján pro és kontra érvekkel reagálni (a lehetséges állítások a zárthelyik előtt legalább 2 héttel a honlapra kerülnek).
A zh-kon egyenként 30 pont érhető el, vagyis a félév során maximum 60 pont szerezhető a dolgozatokkal.
Pluszpontok szerzésére a Kahoot! nevű játékkal van lehetőség, amellyel 10 pluszpont szerezhető a félév során (minden játékkal max. 1 pont). Ennek a pontozása a következők szerint alakul: 7-6 db helyes válasz = 1 pont; 5-4 db helyes válasz = 0,75 pont; 3-2 db helyes válasz = 0,5 pont; 0-1 db helyes válasz = 0,25 pont.
A jelenlét az órákon nem kötelező, de 2,5 pluszpont szerezhető a Kahoot! játékkal a félévben, még akkor is, ha valaki csak bent ül az órán.
