BMEGT41V100

Printer-friendly version
A tárgy címe: 
A Gólem: esettanulmányok a modern technika és tudomány történetéből
A tárgy angol címe: 
The Golem: case studies from the history of modern science and technology
Nyelv: 
magyar
Kreditpont: 
2
Órabontás: 
félévközi jegy
Lezárás: 
félévközi jegy
Heti óraszám: 
1
Hány féléves: 
1
Szemeszter: 
őszi/tavaszi
Tárgyfelelős: 
A tárgy célkitűzése: 

 A Gólem a modern tudomány és technika metaforája: egy roppant erejű óriás, amely sem saját képességeivel, sem korlátaival nincs tisztában. A nagymama egyetlen szavára felássa a kertet, de azért jobb, ha az unokák távol maradnak. A Gólemet még soha senki nem látta teljes egészében, de számtalan történetet mesélünk róla.

A tárgy a műszaki- és természettudományos képzések elején szokásos bevezető, szemléletformáló feladatot látja el a tudomány és technika történetéből vett esettanulmányok segítségével. Az izgalmas sztorik mellett bemutatjuk a kortárs tudományelemzés néhány fogalmát, mint a kísérletező regresszusa, az episztemikus kultúrák, és a szakértői hallgatólagos tudás.

A kurzus Harry Collins and Trevor Pinch nagysikerű könyvsorozatára, a Gólem-könyvekre épül. A történetek a még nem lezárt ismeretek, formálódó technológiák jellemző sajátosságait és körülményeit hivatottak bemutatni. A kurzus kitér a tudomány és technika alakulását övező vitákra, a szélesebb társadalommal való kölcsönhatásokra, a felmerülő etikai szempontokra és a szakértelem társas elosztásával kapcsolatos kérdésekre is, amelyek nagymértékben segíthetik a műszaki pályára készülőket és a laikusokat egyaránt.

Tematika: 

A félév során tárgyalt konkrét filozófiai diszciplínák és témák:

1. óra: A Gólem mint a modern tudomány metaforája (viták a Challenger-katasztrófa körül).

2. óra: Döntő kísérletek a tudományos elméletek elfogadásában (a relativitáselmélet ellenőrzései: Michelson, Morley és Eddington kísérletei).

3. óra: Tudományos közösségek vitái (aluldetermináltság a napneutrínó-kísérletekben, valamint az olaj eredetéről szóló vitákban).

4. óra: Gazdasági és tudománypolitikai tényezők a tudományos elméletek elfogadásában (viták a hidegfúzió lehetőségéről és az élet spontán keletkezéséről).

5. óra: A hatékonyság megállapítása az orvostudományban (a Salk-oltás esete; a C-vitamin hatékonyságának vizsgálata).

6. óra: A kísérleti eredmények elfogadása és a bizonyítási kultúrák (a placebohatás jelensége; a gravitációs hullámok detektálása).

7. óra: 1. zárthelyi.

8. óra: A technológiai fejlődés útfüggése (a kerékpár mai formájának kialakulása; francia elektromosautó-fejlesztések a 70-es években).

9. óra: A technológiai kockázat társadalmi vonatkozásai (19. századi viták a gyermekmunka, valamint a gőzkazánok biztonsága körül).

10. óra: A technológia sikerességének kritériumai (a Patriot rakéták esete, Querty billentyűzet).

11. óra: Laikus és szakértői tudás (az AIDS-aktivisták esete; viták a csernobili katasztrófa hatásairól Angliában).

12. óra: Konklúziók: a tudomány és technika társas viszonyai és társadalmi beágyazottsága.

13. óra: 2. zárthelyi.

14. óra: Szabadon választható nyílt viták a Gólem témakörében.
 

Ajánlott irodalom: 

Harry Collins és Trevor Pinch (2007): Dr. Gólem: Útmutató az orvostudományhoz. Budapest: Scolar Kiadó.
Harry Collins and Trevor Pinch (1998): The Golem: What You Should Know about Science. Cambridge: Cambridge University Press, second edition.
Harry Collins and Trevor Pinch (1998): The Golem at Large: What You Should Know about Technology. Cambridge: Cambridge University Press.

Összesen: 
0 óra