Előadás (frontális oktatás és frontálisan irányított diszkusszió)
A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki a társadalom, a humán- valamint a természettudományok fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a társadalomtudományos és természettudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok. A kurzus külön figyelmet szentel a társadalom, a humán- és a természettudomány módszertanának összehasonlító elemzésére és megpróbál leszámolni a leggyakoribb sztereotip és félrevezető kutatásmódszertani nézetekkel ezeken a területeken, mint amilyen az a sztereotip és félrevezető megközelítés, amely alapján a három tudománytípus szigorúság, valamint keménység vagy puhaság tekintetében rangsorolható.
A szorgalmi időszakban: Az órák 70%-án való részvétel.
A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga az előre meghirdetett időpontok egyikén
Elővizsga: A szorgalmi időszakban: 2 zárthelyi. Az érdemjegy megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyi eredménye elégtelennél jobb legyen ÉS a pótlási időszak végéig mindkét zárthelyi eredménye (az esetleges pótlások (javítások) után) elégtelennél jobb legyen.
1) Az egyes tudományterületek céljai, vizsgálódási területei, hatókörei és objektumai. Milyen kérdések (és hogyan) vizsgálhatók tudományosan.
2) Adatok, tények, jelenségek – a megfigyelés, mint beavatkozás a társadalom-, valamint természettudományokban. A szigorúság fajtái az egyes tudományterületeken. A tudományterületek keménységének vagy puhaságának kérdése. A tények elméletfüggőségének vagy elméletfüggetlenségének problémája.
3) Objektivitás a humán- és társadalomtudományokban, valamint a természettudományokban. Az objektivitás értelmezései (univerzalitás-igény, interszubjektivitás, megfigyelő-függetlenség, közösségi elfogadás).
4) Realizmus, instrumentalizmus és aluldetermináltság: az indukció és az általánosítás problémái az egyes tudományterületeken
5) Kísérlet és megfigyelés 1.: a tapasztalati alap problémája a tapasztalati tudományokban. Mi a kompetens kísérlet?
6) Kísérlet és megfigyelés 2.: megismételhetőség, episztemikus dependencia, közösségi ismeretelmélet. Megfigyelési elméletek.
7) Okság és szabályszerűség különféle tudományterületeken (statisztika, korreláció)
8) Az előrejelzés problémája a különböző tudományterületeken a vizsgálati objektumok különbözőségének (tudatosság vagy nem-tudatosság) fényében.
9) A magyarázat és a megértés problémája a különböző tudományterületeken.
10) Redukció, az egyes tudományok kiválthatósága.
11) A tudomány határai. Tudományjelöltek, nem-tudományok, „ál-tudományok”. Az inter- és multidiszciplinaritás ismeretelméleti szerepeinek és hozadékainak magyarázata. A szakértőiség kérdése.
12) A tudományfejlődés kérdése. A tudományfejlődés modelljei. A modellek és a tudományszociológiai kutatások konzekvenciái a gyakorló tudós tudományos életére (laboratóriumi élet, publikációs szokások, elfogadási-bekerülési mechanizmusok).
13) Naturalizált és szociologizált episztemológia, a tudásszociológia.
A számonkérés alapját képező tananyag az óra honlapján elérhető és letölthető.
Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi. 2001.
Crombie, A.: Styles of Scientific Thinking in the European Tradition, London. 1994.
Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris. 1998.
Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris-Századvég. 1995.
Fehér Márta: Changing Tools, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1995.
Kuhn, Thomas: „Mathematical vs Experimental Traditions”, in: The Essential Tension, Cambridge: Cambridge University Press. 1977.
Kragh, Helge: An Introduction to the Historiography of Science, Cambridge: Cambridge University Press. 1987
Little, Daniel: Varieties of Social Explanation. Boulder: Westview Press. 1991.
Papineau, David: „Metodológia: a tudományfilozófia elemei”, in: A. C. Grayling, ed., Filozófiai Kalauz, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1997, 141-202.
Vekerdi László: Tudás és tudomány, Budapest: Typotex. 1994.
Előadások előtt és után, valamint az oktatók meghirdetett fogadóórájában előzetes, e-mailen keresztül történő egyeztetéssel.
Elővizsgához a zárthelyik a szorgalmi időszakban pótzárthelyire meghirdetett időpont(ok)ban pótolható, amennyiben legalább az egyik (szorgalmi időszakban megírt) zárthelyi eredménye elégtelennél jobb.
Alapvető humán- és természettudományos ismeretek
Kötelező előtanulmányi rend nincs.