Az óra ideje és helye:
Péntek 12.15 - 13. 45

St ép. Fsz. 17

Érveléselmélet II.

Ha aznap nem lettem volna ott Belbo szerkesztőségi szobájában, akkor most Szamarkandban szezámmagot árulnék, egy Braille-írásos könyvsorozatot szerkesztenék, vagy a Ferenc József-földi First National Bank igazgatója volnék? A kontrafaktuális feltételes mondatok mindig igazak, mert a premissza hamis. Igenis ott voltam aznap, s ezért vagyok most ott ahol vagyok.

Umberto Eco: A Foucault-inga (ford. Barna Imre) Budapest: Európa, 1992, 164. o

A kurzus a gondolatok kifejtésének, vélemények, álláspontok indoklásának szisztematikus érveléstechnikai alapjait mutatja be a hallgatóknak, intenzív gyakorlással egybekötve az elméleti oktatást. A hallgatók megismerkednek az argumentáció informális (azaz elsősorban nyelvi, nem pedig formális matematikai) eszközeivel, struktúrájával, alapvető szabályaival, a leggyakoribb érvelési hibákkal (azok felismerése és elkerülése végett), valamint rövid bevezetést kapnak a formális logika eszköztárába és módszereibe is. Szemben az általános gyakorlattal, ahol ezeket a területeket egymástól független argumentációs modellek részeiként tanítják (érvelési-hiba tipológiák, informális logika, formális logika, retorika), a kurzus kísérletet tesz egy egységes, pragma-dialektikai és retorikai elemeket ötvöző érveléselmélet átadására.

A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók úgy tudjanak hozzákezdeni egy tudományos tanulmány, előadás, kritika, publicisztika stb. megírásának, hogy rendelkeznek azokkal az érveléstechnikai eszközökkel és készségekkel, amelyek gondolataik világosan strukturált, megalapozott, és ugyanakkor meggyőző érvelés formájában való kifejtését lehetővé teszik. Emiatt a félév kulcsfogalma a stratégiai manőverezés, ami optimális esetben csak annyit jelent, hogy az erős érveket a lehető leghatásosabban is fogalmazza meg a résztvevő. Ilyen módon tehát a dialektikai és retorikai szempontok együtt jelennek meg és közösen elemezhetők. Természetesen gyakran az egyik cél a másik rovására jelenik meg. Ha erős érveket, de nem meggyőzően használ a fél, úgy csak saját álláspontját gyengíti, és nem követ el klasszikus értelemben érvelési hibát. Ha azonban a győzelem érdekében gyenge érvet erősnek tűntet fel, és háttérbe helyezi a véleménykülönbség feloldását, úgy az „érvelési hibának” tekintendő.

A félév a hallgatók igénye és idegennyelv-ismerete függvényében magyar és angol nyelven folyik.

A kurzus során tárgyalt főbb témakörök

1.      Az argumentumok szerkezete, az érvelésrekonstrukció lépései

2.      Igazság, érvényesség (validity), helyesség (soundness), erősség, hatásosság és valószínűség

3.      Deduktív és induktív érvelés, a főbb érveléselméleti megközelítések

4.      Az érvelés elemzésének, értékelésének logikai, retorikai és dialektikai módszerei

5.      Érvelés és nyelv: grammatikai forma, nyelvi funkciók, tények, attitűdök, érzelmeket kifejező és érzelmileg semleges nyelvhasználat. Beszédaktusok, pragmatikai alapok.

6.      A definíciók szerepe az érvelésben, definíciók típusai, használatuk, a velük kapcsolatos leggyakoribb visszaélések.

7.      Analogikus érvelések. Logikai és tartalmi analógiák. Az analógiák vizsgálatának különböző sémái.

8.      Gyakori érvelési hibák (falláciák), ezek felismerése, elemzése, és az ellenük való védekezés. Az informális hibákról általában.

8.1.    A kérdés-felelet szabályai. A kérdések hibái: agresszív, komplex, túl sokat és túl keveset állító kérdések, kérdéssel történő válaszolás. A tudatlanságra való apellálás. Körbeforgás hiba.

8.2.    Irreleváns megjegyzések. Globális és lokális irrelevancia. A célzás. Az álláspont váltogatása, témaváltás és árnyék bokszolás.

8.3.    Az általánosítások különböző formái. Induktív hibák, a statisztikák ellenőrizhetetlensége, értelmetlensége, elfogultsága, a statisztikák értelmezése.

8.4.    Korreláció és okság, az oksági érvelések hibái. Csúszda argumentumok. A vitatható ok hiba.

8.5.    Személyeskedés: a partner személyének, illetve körülményeinek a támadása. Hibás és jogos személyeskedések. Egy algoritmus a személyeskedések értékeléséhez. Lehetséges válaszok a személyeskedésre.

8.6.    A tekintélyre való hivatkozás. Hamis dilemma, kontrafaktuális hipotézis és a múltra való hivatkozás hibák. Egy morális érvelésekre jellemző hiba: más is így csinálja. Az érzelmekre való apellálás jellegű hibák: argumentum ad populum, argumentum ad baculum. A szerencsétlenségre való apellálás.

8.7.    A nyelvhasználatból eredő hibák: kétértelműség, homályosság. Definíciók. A nyelv érzelmi töltete. Eufemizmusok.

8.8.    Az érvelések és ellenérvelések stratégiái, a bizonyítás kényszere. A világos és meggyőző érvelések szabályai.

9.      A meggyőzéspszichológia alapjai. Elemi (szociál)pszichológiai ismeretek. Manipuláció és propaganda.

10.    A retorikai elemzések alapja. Trópusok, alakzatok. Étosz, pátosz és logosz.

11.    Tudományos hipotézisek és érvelések, oksági viszonyok

A kurzus teljesítésének feltételei

A félév során a hallgatóknak a következő feladatokat kell teljesíteniük:

0. Aktív részvétel az órákon

1. Önálló írott munkák és házi feladatok elvégzése határidőre.

2. Önálló vita-elemzés bemutatása és/vagy kiselőadás.

3. ZH

4. Közös vitán való részvétel

Részletesebb információ a feltételekről:

A jegyszerzés feltétele legalább 50% elérése a ZH-k mindegyikén és legalább 60% elérése a házi feladatokból és vitaszereplésből. (A későn leadott házi feladatok esetén a 100 % 80 %-ra van normálva.

Házi feladatok:

                              A kiadott feladatokat írásban (amennyiben nincs külön időpont megbeszélve) a következő órán kell beadni és minden munkából 3 nyomtatott példányt kell hozni az adott órára

Mini előadások:

                              A mini előadások szakmai előadásokra, munkahelyi értekezleteken, bizottságokban, megnyitókon, stb. történő megszólalásokra készítik fel a hallgatókat. Minden hallgató tart előadást egy általa választott, közérthető és közérdeklődésre számot tartó témában. A témának olyannak kell lennie, amely várhatóan megosztja a hallgatóságot. Az előadás egy-két (összetett) érvelést tartalmaz és kb. 6 perces, ezt követi a kb. 5 perces vita. Az előadást előzetesen le kell írni (kb.1-2 oldal). Az előadásokról (amennyiben lehetséges) videó felvétel készül és ezeket az órán közösen elemezzük.
Az előadások menetrendjét és témáit előre rögzítjük.

Tematikus viták:

                              A kurzus során (várhatóan többször) tematikus vitákat tartunk. A vita a "Kaukázusi krétakör" dramaturgiája szerint zajlik. Szereplők: vitavezető elnök, pro és con csoport (csop. vez. + ? fő), közönség, aki egyben a zsűri is, stopperóra. A csoportok tagjai előzetesen felkészülnek a témából. A viták 30 percesek, 10 - 10 perc a pro és con csoportnak, plusz 5 - 5 perc válasz a kérdésekre és ellenvetésekre. Az első 20 percben a pro majd a con csoport vezetőjének expozéja (5-5 perc), ezt követően pedig felváltva hozzászólások hangzanak el mindkét oldalról. A közönség jegyzetel és felkészül kérdések, ellenvetések megfogalmazására, valamint a vita értékelésére. Végül a csoportok 5-5 percben reagálnak a közönség kérdéseire és ellenvetéseire, amelyek egyik vagy másik csoporthoz, illetve meghatározott személyekhez intézhetők.

                                A vitát a zsűri értékeli, végül a zsűri minden tagja minden résztvevőt 1-100-ig pontoz. Az így kapott pontok átlaga a résztvevők vitában szerzett pontszáma. A vitákról videó felvétel készül. A viták témáját és menetrendjét előre rögzítjük.

A viták és a mini előadások értékelésének szempontjai:

·      Az álláspont és a mellette felhozott érvek határozott, világos és közérthető megfogalmazása.

·      A kifejtett álláspont meggyőzőereje és konzisztenciája.

·      Az alkalmazott érveléstechnikai eszköztár gazdagsága, az előadott érvelések bonyolultsága.

·      Az érvelések plauzibilitása és logikai szerkezete, a konklúziók és a felhozott érvek viszonya.

·      A logikai szerkezet követhetősége.

·      Az elkövetett érvelési hibák típusai.

·      Az alapfogalmak világos meghatározása és konzisztens használata.

·      Tömörség.

·      Vitastílus és előadói készség.

·      (Ezen szempontokat az előadásokra és a vitákra értelemszerűen kell alkalmazni!)

Dolgozat:             A dolgozatra a félév előre megbeszélt óráin kerül sor.

A félévi jegy (kollokvium / gyakorlati jegy) kiszámításának módja

A félév (várható) programja

Szakirodalom

Alaptankönyvek:

Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.       

Pratkanis, A. - Aronson, E. (1992) A rábeszélőgép, Budapest: AB OVO

Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. és Henkemans, Francisca Snoeck. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ: L. Erlbaum.

Fahnestock, Jeanne; Secor, Marie. 2003. A Rhetoric of Argument: Text and Reader. McGraw-Hill  

További irodalmak

Arisztotelész. 2005. Szofisztikus cáfolatok (részletek). Ford: Kutrovátz Gábor 2001 [cited 2005]. Elérhető: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Szofcaf.html.

Bazerman, Charles. 1986. Shaping Written Knowledge. The Genre and Activity of the Experimental Article in Science: The University of Wisconsin Press.

Copi, I. M. 1953. Introduction to logic. New York: Macmillan.

Dascal, Marcelo. 2003. Interpretation and understanding. Amsterdam: John Benjamins.

Dascal, Marcelo és Gross, Alan G. 1999. The Marriage of Pragmatics and Rhetoric. Philosophy and Rhetoric 32 (2):107-130.

Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. és Henkemans, Francisca Snoeck. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ: L. Erlbaum.

Eemeren, F. H. van és Houtlosser, Peter. 2002. Strategic Maneuvering. Maintaining a Delicate Balance. In Dialectic and Rhetoric. The Warp and Woof of Argumentation Analysis, szerk. Eemeren, F. H. v. és Houtlosser, P. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 131-159 old.

Eemeren, Frans H. van, Grootendorst, R., Jackson, Sally és Jacobs, Scott. 1993. Reconstructing argumentative discourse, Studies in rhetoric and communication. Tuscaloosa: University of Alabama Press.

Eemeren, Frans H. van és Grootendorst, Rob. 2004. A systematic theory of argumentation. Cambridge: Cambridge University Press.

Gratton, Claude. 2004. Book Review: Eemeren, F. H. van, Grootendorst, R. Henkemans, F. S. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. London; Mahwah NJ:L. Erlbaum. Argumentation 18:489-494.

Gross, Alan G. 1990. The rhetoric of science. Cambridge, Mass.: Harvard University Press.

Hamblin, Charles L. 1970. Fallacies. London: Methuen.

Margitay, Tihamér. 2007. Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája (javított, bővített kiadás). 2 ed. Budapest: Typotex.

Prelli, Lawrence J. 1989. A Rhetoric of Science - Inventing Scientific Discourse. szerk. Arnold, C. C., Studies in Rhetoric/Communication. Columbia: University of South California Press.

Toulmin, S. E. 1958. The Uses of Argument. Cambridge: Cambridge UP.

Zentai I.(1999): A meggyőzés csapdái, Budapest: Typotex 59. 

Buda B. - László J. (1981) Beszéd a szavak mögött, Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont

Forgas, J. (1989) A társas érintkezés pszichológiája, Budapest: Gondolat

Pease, A. (1989) Testbeszéd, Budapest: Park Kellő kritikával olvasandó!!

A tankönyv
Hibajegyzék a könyvhöz

Ajánlott még
 

Kis olvasnivaló Grice maximáirol

Ismertetés a pragmadialektikáról
(ebből csak a beszédaktusok típusait kell ismerni)

Rövid kis érvelés-
technikai bevezető
Kutrovátz Gábortól

és egy kis logika KGtől