A Doktori Iskola szakmai profilja

A Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola profilja

A Doktori Iskolában három, egymással összefüggő és számos részdiszciplína által érintett területen folynak kutatások. Ezek  a területek következő címszavakkal jellemezhetők:

  1. Tudomány, és általában a tudás
  2. Technika
  3. Az érvelés elmélete és gyakorlata

1. Tudomány és tudás

A kutatások egyik részének célja a tudomány és általában a tudás jobb megértése. A tudományos tudás a tudás és a megismerés egyik kiemelten fontos esete, amin a többi tudásforma is tanulmányozható. Azonban a tudomány (és számos más tudásforma) nem csak tudás, hanem fontos társadalmi intézmény, szerteágazó emberi tevékenység és meghatározó kulturális jelenség is, amely idővel változásokon megy keresztül. Ezeket a jellegzetességeit általában gyümölcsöző egymással összefüggésben, és kölcsönhatásaikat figyelembe véve kutatni. Ezért az ismeretelmélet, a tudományfilozófia, a logika és a tudománytörténet mellett gyakran felhasználjuk a szociológia, a pszichológia, az érveléselmélet, a retorika vagy éppen a művészettörténet, illetve az etika elemeit is az egyes kutatások kereteinek kialakításakor. Felfogásunk szerint a tudományra és a tudásra vonatkozó érdekes kérdések többsége — de valószínűleg nem mindegyike — ilyen transzdiszciplináris megközelítéssel tárgyalhatók. Például:

  •  Hogyan és milyen tényezők hatására fogadnak el nézeteket a tudományban?
  •  Milyen kapcsolatok vannak a tudományos és a hétköznapi tudás között, vagy általában a tudomány és a hétköznapi élet között?
  •  Hogyan működnek tudományos gyakorlatok? Milyen tudományon belüli és kívüli tényezők befolyásolják őket?
  •  Hogyan és miért alakulnak ki diszciplínák? Mi a viszony tudomány és áltudomány között?
  •  Kiből és hogyan lesz tudományos tekintély?
  •  Hogyan hat kölcsönösen egymásra a tudomány, a politika és a technika?

Ilyen és ezekhez hasonló kérdések körébe esik a Doktori Iskolában folyó kutatások egyik jelentős része.

2. Technika

A technika fejlődésének, társadalmi-gazdasági hatásainak, a tudománnyal való összefüggéseinek vizsgálata is hasonlóan komplex keretek között folyik. A társadalomtörténeti kutatások mellet különösen fontos a technikapolitika lehetőségeinek, és az innovációs folyamatoknak a kutatása.

3. Az érvelés elmélete és gyakorlata

Az érvelések fontos szerepet játszanak a társas lét számos területén, és meghatározóak az általunk művelt területek közül a tudományos gyakorlatban, valamint a tudomány és technika társadalomhoz való viszonyának alakulásában. Az érvelések egyfelől megismerési, másfelől meggyőzési funkcióval rendelkeznek. Egyrészt felhasználjuk őket, amikor a helyes álláspontot keressük, amikor ki akarjuk deríteni, igaz-e egy állítás, és amikor magyarázzuk a jelenségeket. Másrészt érvelések segítségével győzzük meg egymást és magunkat. Az érvelések tehát mindkét funkciójukban fontos szerepet játszanak abban, hogy hogyan alakulnak ki az elfogadott nézetek, hogy mit és miért tekint egy közösség, vagy egy ember tudásnak és jó/elfogadható gyakorlatnak. Ezen a ponton világos, hogy az érvelések és az érvelési gyakorlatunk megértése — melyet a Doktori Iskolában folyó kutatások egy másik jelentős része céloz meg — hozzájárul többek között a tudomány és a megismerés megértéséhez is.