
Meggyőzéstechnika (KommMédia)
- Mennyire vagyunk racionálisak vagy befolyásolhatóak hétköznapi döntési helyzetekben?
- Vajon a reklámok tényleg kevésbé hatnak ránk, ha néhány bejáratott cinikus megjegyzéssel próbáljuk távol tartani magunkat tőlük?
- Hogyan tesznek minket kiszámíthatóvá a hétköznapi döntési/meggyőzési szituációkban alkalmazott ökölszabályaink, sémáink?
- Hogyan alakítjuk öntudatlanul is a társadalmi valóságot, környezetünket a bennünk élő sztereotípiákon keresztül?
- Vajon tényleg boldogabbak a gazdag és sikeres emberek, mint a szerény körülmények között, esetleg fogyatékkal élő embertársainak? Hogyan tartjuk fenn pozitív önértékelésünket, boldogságszintünket? Hogyan használják fel az itt alkalmazott technikáinkat profi befolyásolók arra, hogy befolyásolják döntéseinket?
- Vajon közülünk hányan volnának képesek másoknak testi vagy lelki fájdalmat okozni a tömeg nyomásának, vagy tekintélyek erejének engedve?
- A politikusok vajon tényleg egymással vitatkoznak a tévében, vagy valójában csak a nézők különböző csoportjaink üzengetnek?
- Hogyan lehet a vita a jó minőségű közösségi döntések meghozatalának eszköze?
Ha érdekelnek az ilyen és ezekhez hasonló kérdések, akkor jelentkezz a Meggyőzéstechnika kurzusra! Tanszékünk kurzuslistáján más tárgyak is foglalkoznak kapcsolódó tárgykörökkel, olyanok mint az Érveléstechnika, vagy a Társas lény.
2009-10-I Meggyőzéstechnika (graduális)
A Meggyőzés alapjai c. tárgy keretében a meggyőzés jelenségével, pszichológiai előfeltételeivel, társadalmi jelentőségével és a kivitelezéséhez használt technikai rendszerek jellemzésével fogunk foglalkozni. A következő kérdéseket fogjuk körüljárni (a végső válasz reménye nélkül):
Az aktuális félév témái(Az alábbi témákból lesz a vizsga is) | |
Mi a befolyásolás és a meggyőzés, milyen változatos formákban találkozunk velük, és milyen szempontból lehet ezeket vizsgálni? | Meggyőzés, kommunikáció alapfogalmai |
Mit nevezünk racionalitásnak, és mik a racionálisnak tekintett stratégiák alkalmazásának az előfeltételei? (logika, racionális döntéselmélet) Lehet racionális döntési folyamatnak nevezni egy ökölszabály alkalmazását? |
Racionalitáselméletek, |
Mi egy érv, hogyan értelmezzünk egy vitát? A kontextus szerepe az értelmezésben. Milyen vitatípusok léteznek? Hogyan lehetséges jó minőségű döntéseket hozni egy vita eredményeképpen? |
A racionális vita |
Milyen pszichológiai szabályszerűségek játszanak közre a döntéseink meghozatalában? Hogyan használhatják ki ügyes kommunikátorok ezeket a szabályszerűségeket saját céljaik érvényesítéséhez? (attitűdök, normakövetés, társadalmi kategorizáció, emlékezés, disszonanciaelméletek)
Milyen heurisztikus stratégiákat szoktunk alkalmazni a hétköznapi világunkban való tájékozódás során? Milyen esetekben bizonyulnak ezek a stratégiák sikeresnek, és milyen esetben vezetnek ezek szisztematikusan tévútra? |
Tájékozódás a társas világban
Attitűdök, sztereotípiák Disszonanciaelméletek
|
A csoportközi konfliktusok elemzése a szociálpszichológia szemszögéből. Csoportos döntési folyamatokat befolyásoló tényezők elemzése. | Csoportközi konfliktusokm, csoportgondolkodás |
Csoportközi konfliktusok békés megoldásának módjai. A tárgyalás folyamata. Az ellenséges és a megállapodás központú tárgyalási stratégiák. Tárgyalás tervezése és értékelése. |
A tárgyalás típusú vita, Tárgyalási stratégiák |
Hogyan konstruálunk tényeket? Hogyan, milyen folyamat eredményeképpen válnak a bizonytalan ismeretek ténnyé? Milyen társadalmi stratégiákat alkalmaznak az ismeretek megbízhatóságának a fokozására, hogyan tehetünk szert relatíve megbízható ismeretekre? |
Mit nevezünk ténynek és milyen folyamat során jön létre? |
Ha a fájlok letöltésével, megnyitásával bármi problémád adódik, jelezd a bme.meggyozes (a) gmail.com email címen. (Az előadások anyagai PPT formátumban legkésőbb az előadás utáni napon felkerülnek a honlapra.)
Interneten elérhető, ajánlott irodalom: Ezeknek az anyagoknak az elolvasása segíthet az órán hallottak megértésében és szükséges az esetleges házidolgozat megírásához. | Zentai István - A meggyőzés útjai Zentai István - A meggyőzés csapdái |
További ajánlott irodalom: | Zentai István - Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban |
(c) Binzberger Viktor & Kertész Gergely, 2006-2009.
Ezt az oldalt, a jegyzetek és előadásanyagokat a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt tesszük közzé.
Az előadáshoz tartózó követelmények:
A teljesítéséhez meg kell írni két zh-t, az egyiket kötelező a félév közben, egy másikat lehetséges pótolni a vizsgaidőszakban is. Összesen körülbelül 30h munkával lehet elérni a jeles szintet, ami összesen kb. 3 napi készülést jelent.
Részletesebben a zh-król:
- A félév 8. és az utolsó előadásán lesz egy-egy ZH, amelyek közül a jelenlét legalább az egyiken mindenkinek kötelező. Nincsen mintaZH, a kérdéseket nem lehet elvinni.
- Módja: feleletválasztós teszt, PowerPointban vetített kérdések, kitöltés külön űrlapon
- A = 1, 2. és 3. válasz megfelelő
B = 1. és 3. válasz megfelelő
C = 2. és 4. válasz megfelelő
D = csak a 4. válasz megfelelő
E = mind a négy válasz megfelelő
- A = 1, 2. és 3. válasz megfelelő
- Anyag: az előadáson vetített fóliák szövege: definíciók, fogalmak, kísérletek, és gyakorlati példák. Valamint kijelölt részek a megadott, általában internetes szakirodalomból. Ezek alapján kell többé-kevésbé gondolkodtató kérdésekre választ adni (pl. „Milyen elmélettel magyarázható ez a példa?”, "Kinek a nevéhez fűződik ez a kísérlet?", "Mi jellemző az attitűdökre?", "Igaz-e az, hogy a kategorizáció ...?")
A zh-k eredménye (pontszám) legkésőbb a vizsga másnapján (éjfélig) felkerül erre a honlapra, hogy hamar lehessen dönteni a pótlásról.
Meggyőzéstechnika vizsgaidőpontok az utolsó óra után:
dec. 15. (KA61) és 18. (KA61) -> 10-12h
jan. 11. (KA65) , 18. (KA65) , 25. (KA65) -> 10-12h
10-11h - 1. zh megírása/pótlása
11-12h - 2. zh megírása/pótlása
Akik félévközi jegyes tárgyként vették fel az ótát, azok csak a decemberi időpontokra jöhetnek el! A többiek bármelyikre. A félévközisek csak az egyik zh-t pótolhatják a vizsgások mindkettőt.