Meggyőzéstechnika (KommMédia)
- Mennyire vagyunk racionálisak vagy befolyásolhatóak hétköznapi döntési helyzetekben?
- Vajon a reklámok tényleg kevésbé hatnak ránk, ha néhány bejáratott cinikus megjegyzéssel próbáljuk távol tartani magunkat tőlük?
- Hogyan tesznek minket kiszámíthatóvá a hétköznapi döntési/meggyőzési szituációkban alkalmazott ökölszabályaink, sémáink?
- Hogyan alakítjuk öntudatlanul is a társadalmi valóságot, környezetünket a bennünk élő sztereotípiákon keresztül?
- Vajon tényleg boldogabbak a gazdag és sikeres emberek, mint a szerény körülmények között, esetleg fogyatékkal élő embertársainak? Hogyan tartjuk fenn pozitív önértékelésünket, boldogságszintünket? Hogyan használják fel az itt alkalmazott technikáinkat profi befolyásolók arra, hogy befolyásolják döntéseinket?
- Vajon közülünk hányan volnának képesek másoknak testi vagy lelki fájdalmat okozni a tömeg nyomásának, vagy tekintélyek erejének engedve?
- A politikusok vajon tényleg egymással vitatkoznak a tévében, vagy valójában csak a nézők különböző csoportjaink üzengetnek?
- Hogyan lehet a vita a jó minőségű közösségi döntések meghozatalának eszköze?
Ha érdekelnek az ilyen és ezekhez hasonló kérdések, akkor jelentkezz a Meggyőzéstechnika kurzusra! Tanszékünk kurzuslistáján más tárgyak is foglalkoznak kapcsolódó tárgykörökkel, olyanok mint az Érveléstechnika, vagy a Társas lény.
2010-11-II Érvelés, tárgyalás, meggyőzés KG
A Érvelés, tárgyalás, meggyőzés c. tárgy keretében a meggyőzés jelenségeivel, pszichológiai előfeltételeivel, társadalmi jelentőségével és a kivitelezéséhez használt technikai rendszerek jellemzésével fogunk foglalkozni. Ugyanakkor elemzés tárgyává tesszük az érvelő beszéd és a vita jelenségeit is. A következő kérdéseket fogjuk körüljárni (a végső válasz reménye nélkül):
|
Az aktuális félév témái (Az alábbi témákból lesz a vizsga is) |
|
|
Mi a befolyásolás és a meggyőzés, milyen változatos formákban találkozunk velük, és milyen szempontból lehet ezeket vizsgálni? Mi a kommunikáció, mikor kommunikálunk? |
Meggyőzés, kommunikáció alapfogalmai |
|
Attitűdök aspektusai és megváltoztatásuk útjai. Az érzelmek és cselekedetek szerepe a meggyőzésben. Mit nevezhetünk racionalitásnak, mik a racionálisnak tekintett stratégiák alkalmazásának előfeltételei? (logika, racionális döntéselmélet) Lehet racionális döntési folyamatnak nevezni egy ökölszabály alkalmazását? Mikor használunk ilyeneket? |
A meggyőzés fő és mellékútja, attitűdök, érzelmek, kognitív disszonancia A racionalitás hatóköre, Heurisztikus döntések |
| Mi egy érv, hogyan értelmezzünk egy vitát? Milyen vitatípusok léteznek? Hogyan lehetséges jó minőségű döntéseket hozni egy vita eredményeképpen? |
A racionális vita Érvelési hibák |
|
Milyen pszichológiai szabályszerűségek játszanak közre társas viselkedésünkben, döntéseink meghozatalában? Hogyan használhatják ki ügyes kommunikátorok ezeket a szabályszerűségeket saját céljaik érvényesítéséhez? A szavak hatalma, avagy miért és hogyan mondjuk el ugyanazt másképpen? Az elvárások szerepe. |
Az első benyomás, sztereotípiák, attribúció Az emlékezet szerepe, Keretezési jelenségek |
| A csoportgondolkodás elemzése a szociálpszichológia szemszögéből. Csoportos döntési folyamatokat befolyásoló tényezők elemzése. A tekintély szerepe. |
Csoportnormák, Tekintély |
|
Csoportközi konfliktusok békés megoldásának módjai. A tárgyalás folyamata. Az ellenséges és a megállapodás központú tárgyalási stratégiák. Tárgyalás tervezése és értékelése. |
A tárgyalás típusú vita, A tárgyalás mint konfliktucsökkentés |
Ha a fájlok letöltésével, megnyitásával bármi problémád adódik, jelezd a bme.meggyozes (a) gmail.com email címen. (Az előadások anyagai PPT formátumban legkésőbb az előadás utáni napon felkerülnek a honlapra.)
|
Interneten elérhető, ajánlott irodalom: |
Zentai István - A meggyőzés útjai Zentai István - A meggyőzés csapdái |
|
További ajánlott irodalom: |
Elliot Aronson - Anthony R. Pratkanis: Rábeszélőgép
Zentai István - Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban |
(c) Binzberger Viktor & Kertész Gergely, 2006-2011.
Ezt az oldalt, a jegyzetek és előadásanyagokat a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt tesszük közzé.
Az előadáshoz tartózó követelmények:
A teljesítéséhez meg kell írni két zh-t, az egyiket kötelező a félév közben, egy másikat lehetséges pótolni a vizsgaidőszakban is. Összesen körülbelül 30h munkával lehet elérni a jeles szintet, ami összesen kb. 3 napi készülést jelent.
Részletesebben a zh-król:
- A félév 8. és az utolsó előadásán lesz egy-egy ZH, amelyek közül a jelenlét legalább az egyiken mindenkinek kötelező. Nincsen mintaZH, a kérdéseket nem lehet elvinni.
- Módja: feleletválasztós teszt, kitöltés külön űrlapon
- Anyag: az előadáson vetített fóliák szövege: definíciók, fogalmak, kísérletek, és gyakorlati példák. Valamint kijelölt részek a megadott, általában internetes szakirodalomból. Ezek alapján kell többé-kevésbé gondolkodtató kérdésekre választ adni (pl. „Milyen elmélettel magyarázható ez a példa?”, "Kinek a nevéhez fűződik ez a kísérlet?", "Mi jellemző az attitűdökre?", "Igaz-e az, hogy a kategorizáció ...?")
pótlási hét pótidőpontjai, vizsgásoknak vizsgalehetőség (ezeket félévközi jegyesek semmiképpen se vegyék fel vizsgaként!)
május 17 10:00-12:00 E 205
május 19 10:00-12:00 E 205
vizsgaidőpontok csak vizsgásoknak:
május 31 12:00-14:00 E 304
június 14 12:00-14:00 E 304
Zh összpontszámok szombat reggelre várhatóak.
1. zh: 1 - 5. diák alapján, 2. zh 6 - a végéig.
Végleges ponthatár csak a két zh után kialakult összpontszámok alapján lesz. Abból induljanak ki, hogy 50%-tól 2-es az érdemjegy, 90%-tól 5-ös, stb. De ez az 50%, ami ideálisan 40 pont a két zh-ra, valójában legalább néhány ponttal (tapasztalat szerint legalább 5-6-al) alacsonyabban lesz, mert a legjobb összpontszámokhoz viszonyítva normálni fogom az értékelést, ezekhez képest fogom számolni az 50%-ot.